Ha idekattint, a falunknak hírnevet szerző pataki származású emberekkel ismerkedhet meg
BÜSZKESÉGEINK
PATAKI BENEDEK
– Székesfehérvári prépost –
Büszkén mondhatjuk, hogy falunk az évszázadok folyamán több papot is adott a katolikus egyháznak. Közülük az első ismert és egyben az egyházi pályán legmagasabbra jutó személy Pataki Benedek, székesfehérvári prépost és a Magyar Szent Korona őre volt 1415 körül.
A székesfehérvári prépostságot és társaskáptalant maga Szent István király alapította 1006-ban és azzal a kiváltsággal ruházta fel, hogy papjai csak az érseki zsinat előtt kötelesek megjelenni, egyébként semmiféle püspök fennhatósága alatt nem álltak; népe a tizedet nem a püspöknek, hanem közvetlenül a prépostnak és papságának fizette. A székesfehérvári prépost joga és kötelessége volt a Magyar Szent Korona, a királyi trón és a királyi ékszerek őrzése, az országos levéltár felügyelete, valamint birtokában volt több ereklye és kegytárgy is, továbbá megillette az őrkanonok kinevezésének joga. A prépost és a fehérvári káptalan szerepének fontosságát jelzi, hogy később a pápa kiemelte a magyar egyházi hierarchiából, és egyházi ügyekben saját alárendeltségébe helyezte.
A koronaőrnek a Szent Korona fizikai őrzésén túl komoly politikai szerepe is volt. Ahhoz ugyanis, hogy valakit legitim magyar királynak lehessen tekinteni, hármas követelményrendszernek kellett megfelelni, amelyet már az Árpádok korában törvények rögzítettek: a koronázási aktus csak akkor volt szabályos, ha mindhárom feltétel teljesült, vagyis ha a leendő királyt Székesfehérvárott (1), az esztergomi érsek közreműködésével (2) koronázták meg a Szent Koronával (3). E feltételek közül idővel a Szent Koronával való megkoronázás vált a legerősebbé, ezért a Szent Korona birtokában az egyház a székesfehérvári préposton keresztül érvényesíteni tudta világi befolyását is.
A szent Korona
A koronaőri tisztség tehát igen felelősségteljes országos méltóság volt. Az államszervezet működésében betöltött szerepének fontosságát pedig az is mutatja, hogy általában a székesfehérvári prépost töltötte be a királyi alkancellári tisztséget is.
Sajnos a középkorra vonatkozó írásos források nagy része megsemmisült, vagy elveszett, ezért a kutatás meglehetősen nehéz. Így arra vonatkozóan sem található adat, hogy Benedek prépost pontosan mikor élt, hol van eltemetve és hogyan került ilyen jelentős pozícióba. Az a fellelhető okmány viszont, amely említi Pataki Benedeket, említi az ő testvérét, Pataki Jánost, és nagybátyjait: Vadkerti Pált és Demetert is: ez a dokumentum ad hírt arról, hogy Benedek prépost, testvére, és nagybátyjai Zsigmond királytól 1415-ben címeres nemességet nyertek.
Nagy Vince pataki származású bernecebaráti plébános az iránta való tiszteletből emléktáblát készíttetett számára 1930-ban, amelyet Patakon a fölvégi Szent Anna kápolnában helyeztek el.
